A kurzus tömbösítve lesz megtartva 2017. március 11-én.
A kurzus célja
A szeminárium során a világpolitikáról röviden vázolt elméleti ismereteket a hétköznapok és a közelmúlt eseményeire való alkalmazásban mélyítik el a hallgatók. A döntéshozatal, geopolitikai tényezők és a nemzetközi kapcsolatokat befolyásoló elemek konkrét felmérése esettanulmányokon és példákon keresztül.
A kurzus teljesítéséhez elengedhetetlen a világpolitikai események folyamatos követése, naprakész ismerete.
Értékelés
Harminc kérdésből álló, feleletválasztós teszt.
Felkészülés
- Minden
hallgató készüljön a megelőző két hétben idegennyelvű híroldalak rendszeres
követésével, olvasásával
- Minden
hallgató legalább egy külpolitikai témájú TEDx videót nézzen meg
- Egy
eseményt válasszon ki a kétheti, szemináriumot megelőző sajtószemle során, és
arról rövid – fél oldalas, lényegretörő – összefoglalóval rendelkezzen.
Mentálhigiénes mozaikok
Célja:
Alapismeretek adása a lelki egészség fogalmáról, az azt veszélyeztető tényezőkről, és ezek megelőzésének lehetőségeiről – vagyis a stresszről, a stressz-szel való megküzdésről és a társas támogatásról.
Az együttlét során rövid elméleti bevezetést követően a téma interaktív feldolgozása következik.
Ennek során a résztvevők aktív hozzájárulását várjuk!A kurzus tömbösítve lesz megtartva 2017. Március 18-án.
Kezdő alkalom: 2017. 02.22.
A kurzus időpontja: szerdánként 18:00-tól
Marton Árpád előadássorozata a Kaszap István Jezsuita Szakkollégium hallgatói számára, 2016/2017 II. szemeszter
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a kommunikációs társadalom működését, a kommunikáció szerepét az egyén és a társadalom életében, és ráirányítsa a figyelmet a keresztény értelmiség felelősségére a kommunikációs struktúrák működése vonatkozásában. Az előadások célja, hogy figyelemmel az ember antropológiai adottságaira, körülhatárolja a média-aktivitás és –használat szerepét, lehetőségeit és korlátait az ember mint önmagát a kultúra közegében megvalósító társadalmi lény életében. A média mechanizmusát a kultúra egészében elhelyezve lehetségessé válik az etika – mint a Rosengren-féle kulturális kerék normatív szegmensének – érvényessé tétele a társadalmi közlés, azaz a kultúra, szűkebben a média területén.
Ezen a horizonton definiálódik az etika mint felelősség illetve kötelezettség az ember egzisztenciális állapotában; a kultúra mint az emberlét közöltségben megvalósuló kibontakozásának közege; az egyén és a társadalom kölcsönös felelőssége; a média mint kulturális részterület és a hatásmechanizmusa valamint hatalma révén rá háruló etikai kötelezettségek.
Az egyes alkotmányjogi, polgári jogi ismeretek megtárgyalása mellett - a szabad véleménynyilvánításhoz való jogok, sajtószabadság; személyhez fűződő jogok és védelmük; az adatvédelem kérdései; sajtójogi ismeretek stb. – célunk a médiaműködés és a kommunikáció elhelyezése az etika horizontján; jog és etika érvényességi körének egybevetése, az etikának mint a médiamunkást és a média-felhasználót egyaránt belsőleg kötelező normarendszernek leképezése az egyes médiajelenségekre, ezáltal a társadalmilag kívánatos médiaethosz felvázolása.
Az előadássorozat tematikája:
1. A kommunikáció mibenléte és szintjei az elemi részecskéktől az emberig. Miért nem tökéletes az ember kommunikációja? Az etikai sík és az ember önkibontakoztatása szabadságban és igazságban.
2. A kommunikáció mint a személyiségfejlődés közege illetve a kultúra mint a kommunikáció társadalmi közege, az emberi létminőség biztosítéka. Mi sérül, ha a személyiség kommunikáció és kultúra iránti igényét más tölti be?
3. Közösség és kommunikáció – communio és kommunikáció. Közösséget teremt-e a közösségi média? Interaktivitás, hiperaktivitás, figyelem, kiszolgáltatottság.
4. Az igazsághoz való jog. Szólásszabadság és médiaszabályozás. Anonimitás, a személyiség integritásának és intimitásának veszélyeztetése. A leggyengébb befogadó védelmének elve.
5. Lucifer és a meggyőzés – az affektív és a kognitív kommunikációs sík
6. A hivatásos kommunikátor feladatai és felelőssége. Katarina Blum története és más példák.
7. A műfajok mint a kommunikációs folyamat sajátos eszközei: könyv, televízió, film, zene – hagyományátadás, identitásképzés, a társadalmi identitás újrateremtése vagy lerombolása. Konvertálható-e a különféle műfajok üzenete? Kézírás, élőbeszéd, digitális gondolkodás.
8. Kommunikáció és hatalom alá vonás. Ellenőrzés, befolyásolás, manipuláció kontra meggyőzés és a döntési szabadság tiszteletben tartása. A személyes szabadságra leselkedő veszélyek
9. A rossz, a bűn megjelenése a kommunikációban illetve megtérés esélye. Terápia, irgalom, a média bűnei.
10. Az egyház tanítása a kommunikációról és bibliai példák: a személy megszólítása és elhívása. A megtestesült Ige mint a kommunikáció teológiájának és etikájának forrása és mércéje
A szakirodalom jegyzéke: MARTON Árpád: A Felettes Mi. Kulturális és médiaetika (jegyzet); ALMÁSI Miklós: A hír, a titok és az információrobbanás. In: Képkorszak, Korona Bp.1998; ANTAL Zsolt – GAZSÓ Tibor – KUBÍNYI Tamás: Médiabefolyásolási Technikák Kislexikona. Századvég Bp.2005; BAJOMI-LÁZÁR Péter: Média és társadalom. Jaffa Bp. 2007; BARBIER, F. – LAVENIR, C. B.: A média története. Osiris Bp. 2004; BENDA, Julien: Az írástudók árulása. Fekete Sas Kiadó, Bp. 1997; BOTOND Gyula Dr.: Média-Mágia. Szuggesztibilitás a posztmodernben. Botond Kiadó Bp. 2007; BRIGGS; Asa – BURKE; Peter: A média társadalomtörténete Gutenbergtől az internetig. Napvilág Kiadó Bp. 2004; BUDA Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Bp. 1996; GERBNER, George: A média rejtett üzenete. Osiris - MTA-ELTE 2002; GRIFFIN, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat Bp.2001; HÁRSING László: Etika Kislexikon. Bíbor Kiadó, Miskolc 2007; HORKHEIMER; Max – ADORNO; Theodor W.: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat – Atlantisz Bp. 1990; KAPITÁNY Ágnes - KAPITÁNY Gábor: Tömegkommunikáció. Sajtóház Kiadó Bp. 1996; LÁNYI: The Media is the Mess - in: Képkorszak. Szöveggyűjtemény a mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásához, 298.o. Korona Bp. 1998; McQUAIL, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Osiris Bp.2003; NYÍRI Tamás: Alapvető etika. Szent István Társulat Bp. 1994; PRATKANIS - ARONSON: A rábeszélőgép. Ab Ovo Bp. 1992. RIVERS, W. L. – MATTHEWS, C.: Médiaetika. Bagolyvár Bp. 1999; ROSENGREN; Karl Erik: Kommunikáció. Typotex Bp. 2008; ROSZAK; Theodore: Az információ kultusza. Európa Bp. 1990 SZÉKELY – NEHÉZ-POSONY – THURZÓ: Magyar sajtójog. Sajtóház Bp. é.n.; TERESTYÉNI Tamás: Kommunikációelmélet a testbeszédtől az internetig. AKTI - Typotex Bp. 2006
Kezdő alkalom: 2017. 02. 21.
A kurzus időpontja: Keddenként 18:00-tól
A kurzus célja
A kurzus célja, hogy átfogó, a legfontosabb intézményeket és szempontokat kiemelő tematika alapján bevezetést adjon a jogrendszerek világába. Bizonyos egyházi alapműveltség meglétét feltételezi, mert az európai jogrendszerek bevezető jellegű tárgyalása is igényli a keresztény kultúra minimális ismeretét. A kurzus törekszik a fejlődéstörténeti aspektus érvényesítésére, és hangsúlyozottan komparatív jellegű.
Tematika
1. A ’JOG’ FOGALMA
- A jog történetisége
- Európa legfontosabb jogi kultúrái (római jog, kánoni jog, germán jog)
- A jogfilozófia témái
2. A NAGY JOGRENDSZEREK
- A kontinentális jog
- Az angolszász jog
3-4. DOGMATIKA
- Jogterületek
- Anyagi jog – eljárásjog
- Nemzetközi jog – belső jog
5-6. ALKOTMÁNYJOG
- Történeti alkotmányok
- A modern alkotmányok
- Az állam struktúrája
- Az alapjogok
- Alkotmánybíráskodás
7-8. A TÉTELES JOG LEGFONTOSABB FORRÁSAI
- Ptk.
- Btk.
- Mt.
- Gazdasági jog
9-10. A BÍRÁSKODÁS
- Rendes bíróságok
- Különbíróságok
Szeged, 2017. január 1. Balogh Elemér