A kurzus célja, hogy a hallgató teljesebb képet kapjon a teológia fogalmáról, a teológiai gondolkodás és megközelítés sajátos történetéről, megismerje elemeit, kapcsolatát más szellemtudományokkal, és világosabb fogalmi készlettel rendelkezzék a hit alapjainak feltérképezésére. Célunk, hogy a hallgató megismerve a teológia gyökereit és forrásait, képes legyen megérteni és a mai nyelven megfogalmazni a keresztény hit legalapvetőbb tételeit, és szellemtudományi
A kurzus metódusa problémafölvetésből és dialógusra alapozott megközelítésből áll. A hallgató a kurzus végén 1, 5 – 3 oldalas, a témához kapcsolódó mikro kutatásról ad számot.
Témafelelős: Hess István, STL, STD
1. MI A TEOLÓGIA? /3 téma – 3 alkalom/
- Teológia és hit?
- Teológia mint tudomány,
- Teológia és Egyház
2. A TEOLÓGIA ALAPVETŐ KÉRDÉSE /2 téma – 2 alkalom/
- Az alapkérdés alanya
- Az alapkérdés állítása
3. ÚTBAN A VÁLASZ FELÉ //2 téma – 2 alkalom/
- források vizsgálata
- az idők jeleinek vizsgálata
4. ÖSSZEFÜGGÉSE, BELSŐ KONVERGENCIA /2 téma – 2 alkalom/
- A teológia tanrendszere
- Hittudomány, hitélet
5. KONKLUZÍV VIZSGÁLAT ÉS REFLEXIO /10/
IRODALOM OLVASÁSRA, ALAPOZÁSRA
- ALSZEGHY ZOLTÁN, Bevezetés a teológiába, in Teológiai Vázlatok, 3. kötet SZIT, Bp. 1983.
- ANCSIN ISTVÁN – BOROS ISTVÁN, Bevezetés a teológiába, AVKF, Vác 2007.
- A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Diós István (szerk.) Szent István Társulat
- - Dei Verbum – dogmatikai konstitúció
Az ajánlott irodalom listáját a kurzust felvevő hallgatók részére rendelkezésre áll.
Az önszabályozott tanulás fejlesztése
Oktató: D. Molnár Éva
A kurzus időpontja: kéthetente keddenként: 18-19,30.
A kurzus célja
A tanulás modern értelmezése, a tanulás folyamatának megismerése és megfigyelése, az önszabályozott tanulás fejlesztésének lehetőségei.
A kurzus végén a hallgatók képesek lesznek saját tanulási folyamatuk tudatos megfigyelésére és irányítására, tanulásuk hatékonyabbá tételére.
A kurzus tematikája
- Ismerkedés, a félév teljesítésének megbeszélése. A tanulással kapcsolatos nézetek feltárása
- Az önszabályozás képessége. Az önszabályozott tanulás modellje
- A tanulást akadályozó/hátráltató stratégiák
- Hatékony kognitív stratégiák a tanulásban
- Emocionális és motivációs stratégiák és alkalmazásuk
A kurzus teljesítésének feltételei
- Órán való aktív részvétel.
- Napló készítése egy konkrét tanulási folyamat megfigyeléséről. A naplót egy saját tanulási esemény megfigyeléséről kell elkészíteni, amelynek lényege a tanulási stratégiák, a tanuláshoz kapcsolódó motiváció és emóció megfigyelése, tudatosítása és írásos rögzítése. A tanulási folyamat három mozzanatát kell rögzíteni: a tanulás kezdetét, közepét és végét. Mindhárom tanulási mozzanat során a tudásról, a tanulási stratégiákról, illetve a tanuláshoz kapcsolódó attitűdről (motívumokról és érzésekről) kell beszámolni. A tanulási folyamatról 2-3 oldalas naplót kell készíteni (Times New Roman 12-es betűtípus, 2,5-ös margók, másfeles sorköz).
Irodalom
- D. Molnár Éva (2013): Tudatos fejlődés. Az önszabályozott tanulás elmélete és gyakorlata. Akadémiai Kiadó, Budapest.
- Deli Éva és Buda Mariann (2007): Tanulástanítás? Élvezetes tanulás. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest.
- Grüning, C. (2011): Az eredményes tanulás titka. Hogyan javíthatunk olvasási és tanulási képességeinken? Partvonal, Budapest.
- Metzig, W. és Schuster, M. (2003): Tanuljunk meg tanulni! Medicina Kiadó, Budapest.
- Oroszlány Péter (2000). Könyv a tanulásról. AKG Kiadó, Budapest.
Oktató : Varga Péter Kálmán
A tárgy célja
A kurzus célja felkészíteni a hallgatót a filozófia tanulmányozására azáltal, hogy bemutatja a filozófia módszerét, szakkifejezéseit, a többi tudományokhoz és a valláshoz való viszonyát, továbbá főbb vonalaiban ismereteti a fontosabb filozófiai irányzatokat. Ezzel hozzásegíti a hallgatókat ahhoz, hogy a továbbiakban a filozófiai tárgyakat könnyebben megértsék, jobban eligazodjanak a filozófia sajátos világában, továbbá képesek legyenek a választott szakmájuk gyakolása során felmerülő kérdések filozófiai aspektusainak felismerésére.
Fejlesztendő kompetenciák:
- megismerni a filozófia szakkifejezéseit, részeit, a többi tudományokhoz való viszonyát
- a felmerülő filozófiai problémák felismerése és filozófiai jellegű válaszok megfogalmazásának képessége
- a további folozófiai jellegű kurzusokon történő aktív és értő részvétel képességének kialakítása
A tárgy tematikája:
1. A filozófia fogalma, mibenléte – a filozófia és a szaktudományok – filozófia és vallás – filozófia és kereszténység
2. A létfilozófia alapfogalmai – történeti áttekintés – Arisztotelész : actus-potentia, szubsztancia-accidens, a kategóriák, anyag-forma, lényeg-lét – okok
3. A transzcendentálék – az univerzálé probléma – a természetfilozófia alapkérdései : tér, idő, szervetlen és szerves létezés, teleológia
4. Énfilozófia: empirizmus és racionalizmus – Kant kopernikuszi fordulata – a megismerés szerkezete Kantnál, a kanti metafizika-kritika. A kanti metafizika-kritika kritikája
5.A hegeli filozófia alapfogalmai – a metafizika megkérdőjelezése : pozitivizmus és neopozitivizmus
6. Az ember problémája : az emberi jelenség – természeti-, társadalmi valóság, történetiség
7. Test és lélek – halál – halhatatlanság
8. Az etika alapfogalmai akaratszabadság – lelkiismeret – norma, célok és kötelességek – szabadság - erkölcs és hit - a bűn
9. Társadalom és etika – szerződéselméletek – liberalizmus – szocializmus – emberi jogok
10. Teodicea – istenérvek: kozmológiai érvek, az ontológiai istenérv, valláskritika
Tankönyv
Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába, Budapest: Herder, 1992
Ajánlott irodalom
- Jaspers, Karl: Bevezetés a filozófiába. Budapest, Európa, 1996,
- Furst, Maria: Bevezetés a filozófiába. Ikon Kiadó, Budapest, 1993.,
- Russell, Bertrand: A filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 1996.,
- Steiger Kornél (szerk.): Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény. Holnap Kiadó, Budapest, 1992.,
- Warburton, Nigel: Bevezetés a filozófiába, Budapest: Kossuth Kiadó, 2000.,
Oktató: dr. Keszeli Sándor
A kurzus céljai
A diákok szert tegyenek a tudományos munka írásához elengedhetetlenül szükséges alapismeretekre, valamint elemi jártasságra annak végzésében.
A kurzus tematikus felépítése
1. A tudományos metodológia fogalma, célja
2. A tudományos munka főbb típusai
3. A tudományos munka lépéseinek áttekintése, a gyakorlati feladatok megbeszélése
4. A témaválasztás
5. A kutatási téma helyzetének leírása
6. Anyaggyűjtés
7. Könyvtárhasználat
8. Vázlatkészítés
9. Piszkozat készítése
10. A piszkozat felülvizsgálata, javítása
11. A dolgozat végső kidolgozása
12. Egyéb gyakorlati tanácsok a tudományos munka végzéséhez
Irodalom
- Eco, Umberto, Hogyan írjunk szakdolgozatot?, Kairosz, Budapest, 2002.
- Keszeli S., Bevezetés a tudományos metodológiába, [kézirat] 2012.
Feladatok
A kurzus résztvevői a tudományos munka egyes lépéseivel kapcsolatos konkrét feladatokat a félév során kapják meg a szaktanártól.
A félév értékelése
A féléves feladatok elvégzése, és dokumentációja alapján történik.